Erdő Péter ismét magukra hagyta a csángókat - Nevetséges megegyezést kötött a magyargyűlölő bukaresti Robu érsekkel a magyar bíborosSem a csángók magyar misézésének megoldása, sem az erdélyi magyar katolikus felekezeti oktatás felszámolásában nem történt előrelépés azon a budapesti egyeztetésen, ahol a román és a magyar katolikus püspöki konferenciák tagjai találkoztak. Mindez jól jelzi annak a magyarországi katolikus diplomáciai irányvonalnak a folytatását, amely teljes elhallgatással és érzéketlenséggel szemléli továbbra is a nemzetpolitikát érintő egyházi kérdéseket és teljes érdektelenséget tanúsít a konfliktusos ügyekben.
A magyargyűlölő Ioan Robu bukaresti érsek és Erdő Péter bíboros budapesti tárgyalásairól mindössze egy semmit mondó közleményt adtak ki tegnap késő délután. E szerint „a megbeszélés az egyházi életnek és az Egyház társadalmi jelenlétének számos kérdését érintette, az Egyház szervezetét, a szerzetesrendeket, a papságot, a katolikus iskolákat, a hitoktatást és az egyházfinanszírozást.” Ténylegesen szó esett a kisebbségi kérdésről az alábbi megfogalmazással: „ennek a témának különböző szempontjai merültek fel az egyes egyházmegyék etnikai összetételének és történelmi helyzetének megfelelően. A Temesvári Egyházmegyében például a németajkú katolikusok kivándorlása után a magyar anyanyelvű hívek kerültek többségbe. Az igényeknek megfelelően különböző nyelveken tartanak szentmiséket. A Szatmári Egyházmegyében a katolikusok többsége magyar nemzetiségű, de a román és németajkú híveknek is biztosítják az anyanyelvi lelki gondozást.” A csángók magyar misézésének megoldásása fel sem merült a találkozón, mindössze érintőlegesen beszéltek a problémáról. A közlemény diplomáciai értelemben is nevetségesen fogalmaz erről. E szerint „ a Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit. Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe.” Arra nem tér ki a nyilatkozat, hogy a 2 pap 3 év múlva miként tudja ezt a kérdést megoldani. Ismeretes: a csángók magyar anyanyelvi misézése mindmáig tilos Romániában. Ez kizárólag az ottani katolikus egyház felelőssége. Ioan Robu bármikor engedélyezhetné a magyar anyanyelvű szertartást. Idén áprilisban Bogdan Olteanu a román képviselőház elnöke a Szili Katalinnal folytatott csángóföldi tárgyalásain is felháborodásának adott hangot az eset miatt. Olteanu arra kérte a magyar Országgyűlés elnökét, hogy közösen lobbizzanak a csángók magyar misézéséért. Ioan Robu bukaresti érseknek kiemelt szerepe van az elrománosításban. A google keresőben bárki utána nézhet a magyargyülölő nyilatkozatainak. Nem egyszer hangoztatta, hogy a csángók nem magyarok, hanem románok és azt állította a román televízióban, hogy „ nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is “a magyarosítás egyik formája” lenne. 2001-ben a másik magyargyűlölő jászvásári pöspökkel, Petru Gherghelilel tiltakozott a csángók magyar népi kultúrájának megőrzésére felszólító Európa tanácsi határozat ellen. Azt állították, hogy a magyar propaganda félrevezette a szervezetet. A csángók nem a magyar, hanem a román folklór elemeit őrzik népi hagyományaikban. “Elképedéssel” értesültek a jelentés bizarr állításairól, amelyek - mint írják - igen távol állnak a valóságtól. 7 hozzászólás » |
||


Szabó Éva Andrea — 2008. szeptember 17. szerda 10:16
Ioan Robu eredeti neve Rab János, és tökéletesen beszél magyarul! Amúgy ő egy janicsár csángó, aki tökéletesen teljesíti a küldetést: Romániában létre kell hozni a többségi román anyanyelvű római katolikus egyházat. Erre a célra használják a csángó-magyarokat!
Erdő Péterről most hadd ne ejtsünk szót, mert liberális elvbarátai még megsértődnének!
Kóczián László — 2008. szeptember 17. szerda 14:31
A katolikus egyház diplomáciai hagyományai inkább hasonlítanak ( az eszközöket tekintve) a román diplomáciához, mint a magyarhoz. Ezek a hagyományok körmönfontabbak, zavarba ejtőbbek. Az eredményesség megitéléséhez azonban egy hosszabb időszak ismerete szükséges. Magyarán kb 10-20 év múlva lehet eldönteni, hogy ez a mai \"egyházi játszma\" mit is takar. Én, személy szerint bízom abban, hogy a csángók elrománosítása csökken a következő években és evvel az elrománosodás is lassul. De ebben igazán a magyarországi és az erdélyi magyarok szerepe lesz a leginkább meghatározó.
Kállói Péter — 2008. szeptember 17. szerda 16:35
Milyen hosszabb időszak? amikor már nem lesz kire alkalmazni a diplomáciát? Valóban Robunk múlik az anyanyelvi misézés, erre azt a megoldást találják ki, hogy kiküldenek Budapestre 2 papot, aki 3 év múlva visszamegy? ez felháborítóan gyáva, megalkuvó, sunyi, sőt aljas egyezség, ez nem is diplomácia…
Anna — 2008. szeptember 17. szerda 18:05
Nagyon egyet értek Évával, no comment, soha egyszer sem szólalt fel Erdő a csángókért. szégyelhetné magát, lehet, hogy nagy tervei vannak, de ez akkor is undorító
Péter — 2008. szeptember 17. szerda 18:09
Hm….hm…nagyon furcsa ez az oldal, szokatlan, nem is tudom, hogy tetszik-e vagy nem, no csak ennyit akartam
Dezső — 2008. szeptember 18. csütörtök 06:28
A katolikus egyház tömegeket veszit , sokkal fonbtosabb volt nekik mindig a történelemben az anyagiak halmozása mint egy néhány ezres kissebség kérdése…értem ezt a csucsvezetés szintjén …. a csucsvezetés az mindig részese volt a világjátszmáknak,.,,,,,,,,,,,,De tisztelet a hivatásukat szivből végző misszionáriusoknak közösségeket ápolgató igaz papoknak…………velük sosem fogsz találkozni az egyház felsőbb köreiben vagy inkább meghatározo berkeiben .Ott is vannak csak részei a játszmáknak döntéseiket esetleg mások manipulálják..
Gábor — 2008. szeptember 18. csütörtök 12:09
Értem én a katolikus egyház diplomáciáját, meg a fontosságot, de elmondaná valaki, hogy miként lehet az, hogy a szlovákok, a lengyelek, az osztrákok, a németek stb. stb…mind..mind fontosnak tartják a saját nemzetüket, csak a magyar katolikus klérus tojik a fejünkre?